Atlétika
Nagy Marcell
MTK legendárium | 276. rész
Szekrényessy Kálmán élete. „A női úszósport megalapítója.” 57. rész.
A hőskorát élő magyar úszósportnak nagy szüksége volt népszerűsítő propagandára, ilyennek számított Szekrényessy valamennyi úszása. Mint láttuk, egyéni bravúrszásaiból nőtt ki az első nemzetközi magyar úszóverseny 1881-ben. Éppen így Szekrényessynek a hölgyek között kifejtett propagandájának köszönhetően –ugyancsak 1881-ben – került megrendezésre Szegeden, az első női verseny, ily módon ő tekinthető a magyar női úszósport megteremtőjének is, mely törekvésről az osztrák sajtó is beszámolt „Ein Damen-Wettschwimmen” („Női úszóverseny” címen.)
Szekrényessy az elkövetkező esztendőkben főként a Balatonon propagálta az úszást, versenyeknek, illetve egyéni bravúroknak adva lehetőséget (1882, 1883, 1884, 1885, 1886, 1887, 1890.), melyek némelyikéről még a külföldi hírlapok is közöltek tudósítást: „Augusztus 1-jén Szekrényessy Kálmán híres magyar sportoló átúszta a Balatont, melyről a magyar újságok sok hírt adtak.”
A főváros úszósportja azonban még jó ideig nem talált magára. Ha Szekrényessy, vagy a MAC nem szervezett úszóeseményt, a közöny uralkodott el e fiatal sportág házatáján, mint, ahogy ezt egy 1883-as helyzetjelentés meg is állapította: „Az úszósport az idén határozottan hanyatlik, az úszómesterek egyre panaszkodnak, hogy a fiatalságból kivész a férfias szellem, a vállalkozó kedv.”
Szekrényessy balatoni munkásságával párhuzamosan hamar felismerte a fővárosi úszóélet fejlesztésének jelentőségét, és ezen belül az utánpótlás-nevelés szükségességét. Az MTK-alapító kiváló pedagógiai érzékkel vonta el a fiatalokat a haszontalan tevékenységek területeiről, a sport által célt és értelmet teremtve számukra: „A fiatalságot el kell vonni a gőzös dohányfüsttel telített kávéházakban való túl hosszú időzéstől, a játékasztalok mellől, a korcsmázástól, minderre pedig mi sem alkalmasabb, mint a nemes sport azon ágai, melyeknek ápolása nem költséges.”
Egyletalapítási és szakirodalmi munkálkodásával egyidőben nagy energiákkal szervezte meg az ifjúság szakoktatását: „Ismét Szekrényessy az, aki összegyűjtötte az ifjúságot, megmagyarázta nekik az úszást elméletileg, bemutatta azt gyakorlatilag, foglalkozott az ifjúsággal és a Császárfürdőben versenyeket rendezett részükre. Így vonult úszósportunk életébe a Császárfürdő sok vihart és küzdelmet látott úszómedencéjével.”
Edzői tevékenysége 1883-ban, szakírói munkálkodásával egyidőben vette kezdetét. Első pillanattól fogva nagy hangsúlyt helyezett a fővárosi sportélet fejlesztésére. Ennek érdekében rendszeresen szervezett dunai úszóversenyeket az ifjúság számára, mint tette ezt az 1885-ös évadban, mikor már tanítványi körét is bevonta a sportrendezvény lebonyolításába.
Ebben az esztendőben fő támogatóul barátját, Nyáry Simon grófot (1834-1886) kérte fel, melynek fejében őt Szekrényessy a szervezőbizottság tiszteletbeli elnökéül jelölte: „Az összes költségeket a rendezőbizottság elnöke, gróf Nyáry Simon viselte.”
Szekrényessy hírlapírói befolyását latba vetve tehát igyekezett minél nagyobb érdeklődést kelteni ezen újabb fővárosi verseny iránt.
